Milyen lesz a 21. század felsőoktatása? Bevonhatóak-e az idősebb nemzedék tagjai a digitális kommunikációba? A jövő egyetemét tervezték meg egy verseny keretében az NKE hallgatói, amelyről Dr. Koltay András rektort kérdeztük.
Viszonylag új műfaj hazánkban a „hackathon”, egy 24 órás projektverseny. Nem véletlen, hogy hazánkban ennek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott helyszínt novemberben, ugyanis az intézmény mindig is szívesen kísérletezett innovatív programokkal. Így az NKE hallgatói a hackathon keretében megtervezhették saját elképzeléseik szerint a „Jövő egyetemét”; mindezt a Design Terminal szervezésében.
A rendhagyó kezdeményezésről Koltay Andrást, az egyetem rektorát kérdeztük.
Honnan származik a hackathon ötlete, és mit profitálhatnak ebből a hallgatók?
Azért hirdettük meg a Design Terminállal közösen az innovációs ötletversenyt, hogy az eddiginél jobban bevonjuk az intézmény hallgatóit az egyetem jövőjének alakításába, formálásába. Minden olyan megvalósítható ötletet, javaslatot, amely a verseny során felmerült, szeretnénk használni az intézmény és a Ludovika Campus fejlesztésében. A hallgatói aktivitásból, és az így megszületett kiváló ötletekből pedig nem volt hiány: bár a 15 résztvevő csapatból csupán az első hármat díjaztuk konkrét jutalommal, a többiekében is volt nagyon sok olyan hasznos javaslat, amelyek részben vagy egészben felhasználhatók, vagy legalábbis elindítanak minket a közös gondolkodás útján.
A jövő egyetemét nem lehet egyszerű megtervezni, hiszen ütközhet a hallgatói és az oktatói nézőpont. Hogy lehet ezt összehangolni?
Egy alapvetően megváltozott és felgyorsult világban élünk, miközben az oktatás alapmódszertana szinte változatlan évszázadok óta. A 21. században a fiatal generációk igénye rendkívül sokat változott a korábbiakhoz képest. Azt nem kell hosszasan sorolnom, hogy mennyire vált meghatározóvá körükben a digitális és az online világban való jártasság. De ehhez
hiszen csak a generációk (oktatók-hallgatók) együttműködésével lehet komoly eredményeket elérni a felsőoktatásban is. Tehát a jövő egyeteme kapcsán lehetnek különböző elképzelések a hallgatók és az oktatók között, de a cél közös, amiért mindenkinek tennie kell. Nincs felsőoktatás hallgatók nélkül, így nekünk a hallgatókkal együtt kell kitalálnunk, melyek azok az oktatásmódszertani eszközök, amik a kommunikációs és technológiai világban a társadalmi és kulturális adottságok mellett hatékonyan működtethetők.
Volt olyan elképzelés, ami több csapatnál is megjelent?
A versenyzők különböző tartalmú ötletekkel jelentkeztek, de ami döntően közös volt ezekben az elképzelésekben, hogy szeretnék az egyetem polgárait, köztük a hallgatókat, oktatókat, kutatókat, dolgozókat közelebb hozni egymáshoz, hogy jobban működjön közöttük a kommunikáció. Nagyon sok egészen innovatív technológiai ötletet hallhattunk, az igény mindegyik mögött ugyanaz:egységes platformot teremteni a jelenleg szétágazó, a képzéshez, rendezvényekhez és egyéb információátadáshoz kapcsolódó online felületek között. Több olyan javaslatot hallottunk, ami új közösségi terek létrehozására irányult a campuson belül, az első helyezést elért pályamunka is erről szólt.
ahol a diákok beszélgethetnek, közösen tanulhatnak, dolgozhatnak projektjeiken. Az elképzelés szerint ez a hely kulturális térként és kávézóként is funkcionálna, este koncerteken és előadásokon vehetnének részt az egyetem diákjai.
A verseny közelebb hozta egymáshoz az NKE különböző szakjain tanuló hallgatókat. Mennyire valósul meg az együttműködés a különböző képzések közt?
Egyetemünk képzési rendszere is úgy épül fel, hogy van egy közös közszolgálati modul, amely már a tanulmányok kezdetén közelebb hozza egymáshoz a különböző közszolgálati hívatásrendekhez tartozó hallgatókat, hiszen egy közös alapot ad számukra a tanulmányaikhoz. Ez a fajta szemlélet a gyakorlati képzésben is megnyilvánul, amelynek jó példája a minden évben megrendezett közös közszolgálati gyakorlatunk. A mostani versenyen már a csapatok összetétele is hordozta az együttműködés üzenetét, hiszen több olyan csapat is volt, amelyben különböző karokról érkeztek a versenyzők, de az is kiderült számunkra, hogy bőven van mit tenni az integráció terén. A harmadik helyezést elért csapat tagjai az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karról, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról vettek részt a megmérettetésen.
A nemzetközi biztonság és védelempolitika képzésünk februárban mint szak visszatér a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra, de a hallgatók a tanulmányaikat a Ludovika Campusonon folytatják majd, szemben a kar többi képzésével, amelynek a Hungária krt-i campus ad otthont. Ezért a hallgatók javaslatot tettek arra, hogy hogyan tervezik a két campus, valamint az egyenruhás és civil hallgatók közötti kapcsolatot erősíteni és elősegíteni, hogy a jövőben különböző területeken közszolgálati feladatokat ellátó hallgatók már az egyetemi évek alatt sikeresen dolgozzanak együtt.
Voltak meglepő, mégis működőképes ötletek? Melyik ötlet tetszett önnek a legjobban?
Számomra nagyon jó érzés volt szembesülni azzal, hogy mennyire tehetséges, innovatív hallgatók járnak az NKE-re. Ahogy korábban is említettem, több egészen komoly, applikációra vagy online platformok fejlesztésére irányuló prezentációt láthattunk, de az ötletek többségének megvalósíthatósága sajnos túlnő az egyetemi kereteken, mint pl. a Neptun rendszer modernizálása, ugyanakkor egyértelműen jelzést adtak számunkra a fiatalok, hogy mi az, amiben változást várnak. Az értékelés egyik legfontosabb szempontja volt, hogy olyan ötleteket díjazzunk, amiket meg is lehet valósítani.
Orbán Viktor péntek reggel arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek.
Ha az ukrán energiafenyegetés megvalósul, akkor a magyar családok áramszámlája a duplájára, fűtésszámlája a négyszeresére nő – jelentette ki reggeli interjújában Orbán Viktor. Szerinte nonszensz, hogy a magyarokkal akarják megfizettetni az európai háborús politika árát.
A kerek évfordulóra is sikerült méltó körítést adni az utóbbi évtizedben rohamléptekben fejlődő magyar körversenynek: gyönyörű útvonalak, a világ legjobb csapatai és végre markáns hazai jelenlét a földkerekség több mint 180 országában látható, ecuadori győzelmet hozó jubileumi Tour de Hongrie-n.
Kiss László meglepődött, mennyibe kerül egy kiló kenyér.
Minden eddiginél személyesebb hangvételű epizóddal jelentkezett a Hotel Lentulai. A vendég ezúttal Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője volt, aki a közélet kulisszái mögé is bepillantást engedett.
„A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, mégpedig hogy mi a magyarok érdeke” – szögezte le a miniszterelnök.
A Liverpool klasszisa ebben a mutatóban biztosan a világ elitjébe tartozik.
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csinatalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja és Szalai Szilárd a Századvég elemzője.
